Városlista
2024. november 22, péntek - Cecília

Hírek

2015. Február 28. 06:00, szombat | Belföld
Forrás: onlinejogsebesz.hu

Táppénz, rehabilitáció, munkavállalói és munkáltatói jogok

Táppénz, rehabilitáció, munkavállalói és munkáltatói jogok

Mit tehet az, aki táppénz után visszamegy dolgozni, viszont átmenetileg felmentették a fizikai munka alól? Erre válaszol az onlinejogsebesz.hu.

Kérdés:

Tisztelt Jogsebész!

Munkabalesetből eredően (amit a cég jegyzőkönyvel el is ismert) 14 hónapot voltam táppénzen. Most vissza kell mennem dolgozni eddig még nem küldtek el, de jelenleg is rehabilitációban részesülök és a fizikai munka alól felmentettek átmenetileg. A kérdésem az lenne hogy elküldhetnek-e, és hogyan illetve hogy ha maradok akkor a kezelésekre el kell-e engednie? Beoszthat-e esetleg 4-6 órás vagy könnyített fizikai munkába persze lényegesen kevesebb bérért, vagy maradna a régi érvényben lévő bérezés? Jogosult vagyok-e esetleg sima táppénzre, ha megbetegednék, ha nem mikortól lennék az? És ha a munkába állásom után rosszabbodik az állapotom és újra kezelésre szorulok, akkor jár-e újra az üb? Válaszukat köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Feltett kérdései közül a munkajogi tárgyúakra igyekszem az alábbiakban válaszolni. A leírtak szerint munkabalesete volt, 14 hónapos keresőképtelenség (táppénz) után ismét dolgozni kezd. „A fizikai munka alól felmentettek átmenetileg” megjelölést úgy értem, hogy a foglalkozás egészségügyi orvos az eredeti fizikai jellegű munkakörében – átmenetileg – alkalmatlannak minősítette.

A munkáltatója abba a helyzetbe került, hogy Önt a munkaszerződése eredeti feltételeivel nem tudja alkalmazni, mert a munkaköre ellátására az orvosi vélemény szerint nem alkalmas (hogy az „átmenetileg” milyen időszakot jelent, azt nem tudom). Megteheti, hogy felajánl Önnek egy másik (nem fizikai munkát jelentő) munkakört (ha egyáltalán van ilyen a cégnél), akár 6 órás napi időtartamban 8 óra helyett és akár alacsonyabb munkabérért, Ön pedig eldöntheti, hogy elfogadja-e azt vagy sem. Ha elfogadja, akkor módosítani kell a munkaszerződését.

Ha a cég nem tud ilyen munkakört felajánlani, vagy Önnek nem megfelelő a felajánlott munkakör és nem fogadja azt el, akkor a munkáltatójának két választása marad:

- Önt állományban tartja, és tényleges munkateljesítmény nélkül adja a fizetését (ez csak elméleti lehetőség, ezt valószínűleg nem választja a munkáltatója), vagy
- megszünteti az Ön munkaviszonyát a 2012. évi I. törvény (Munka Törvénykönyve/Mt.) 64. § (1) bekezdés b.) pontja és a 66. § (1) bekezdés b.) pontja alapján (a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos képességére hivatkozva).

Tekintettel arra, hogy Ön – ahogyan arra kérdései közt utalt – „rehabilitációban részesül” – az Mt. 66. § (7) bekezdésének a szabályát kell alkalmazni:

„a munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.”
Az Mt. 120. §-a szerint „a munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakigazgatási szerv legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodását megállapította … évenként öt munkanap pótszabadság jár.

Ha fennmarad a munkaviszonya, és munkája végzése mellett kezelésekre is kell járnia, azok időpontját orvosával egyeztetve a munkaidején kívüli időpontokra kell ütemezni, azokra Önt a munkáltatója munkaidőben nem köteles elengedni.
Ha a kezelési időpontokat nem lehetséges a munkaidején kívüli időpontokra tenni, akkor Ön jogosult (vagy kénytelen) akár az Önt illető szabadságát e célra felhasználni, vagy fizetés nélküli szabadságot kérni. A szabadságot a munkáltató adja ki (Mt. 122. § (1) bekezdése), abból évente hét (7) napot kell az Ön kérésének megfelelő időpontban kiadni (az időpontot pedig Önnek kell legalább 15 nappal előbb jeleznie) – ez a 122. § (2) bekezdés szabálya.

Fizetés nélküli szabadságot a munkáltató nem köteles biztosítani (de nem is tilos adnia), kötelezően csak az Mt. 128.-, 130.-, 131. és 132. §-aiban megjelölt esetekben jár.

A kérdésre nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.
Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:
dr. Volein István ügyvéd
onlinejogsebesz.hu

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld

Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban

Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld

David Pressman bejelentette távozását

A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.

2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld

Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását

Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.

2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld

Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez

Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen